A magyarországi választási törvény 2014-től biztosítja az országban élő nemzetiségeknek, így az ukránnak is, hogy képviseltessék magukat a magyar Országgyűlésben. Ennek értelmében minden államilag elismert nemzetiségi és etnikai kisebbség (13) egy kedvezményes mandátummal rendelkezik az Országgyűlésben. A magyar Parlament égisze alatt működik a kisebbségek képviselőinek tanácskozási joggal felruházott tanácsa. Az új törvények elfogadása előtt a kormány a tanács rendelkezésére bocsátja az egyes törvénytervezeteket.

A nemzetiségi kisebbség jelöltje abban az esetben juthat képviselői mandátumhoz, ha megszerzi a pártok számára  előírtan megszerzendő szavazatok egynegyedét. Abban az esetben, ha a nemzetiségi jelölt nem szerzi meg a teljes jogú képviselőséghez szükséges szavazatok előírt számát, akkor a nemzeti kisebbség szószólójaként kerül be az Országgyűlésbe, rendelkezvén minden, a képviselőket megillető joggal, kivéve a szavazati jogot.
Az új magyar Alkotmány 2012. január 1-jén történt hatályba lépését követően 2018. április 8-án tartották a második parlamenti választást. Az új választási törvény értelmében négyévenként tartanak parlamenti választást tőbbségi-arányos rendszerben, a választás egyfordulós, és 386 helyet már csak 199 képviselői mandátumról dönt. 106 képviselőt egyéni választókerületekben választanak meg (minden választókerületből egy képviselőt), 93 képviselő a térségi választókerületekben szerezhet mandátumot.
Az ukrán közösséget 2014-től Hartyányi Jaroszlava képviselte a magyar Országgyűlésben.
2018-ban Szuperák Brigittát választották.