A Holodomor (Nagy Ukrajnai Éhínség) áldozatainak emléknapja
Ma, az ukrán világközösség a szovjet hatalom által mesterségesen végrehajtott Nagy Ukrajnai Éhínség áldozataira, a XX. századi ukrán történelem egyik leggyötrelmesebb időszakára emlékszik.
A XX. század során az ukrán nép három éhínséget is elszenvedett: 1921-1923, 1932-1933 és 1946-1947-ben. Ezek közül a legnagyobb áldozattal az 1932-33-as éhínség járt. Különböző adatok szerint 1932- és 33 között 4,5 milliótól 10 millióra datálják azok számát, akik éhhalált haltak.
A kiéheztetés politikája az erőszakos kollektívizálás gazdaság modelljére épült, melynek értelmében a dolgozó parasztok által megtermelt mezőgazdasági termékeket fokozatosan, végül pedig teljes egészében beszolgáltatták. Bár az irányzott népirtás tényét sosem ismerte el a szovjet hatalom, Ukrajna függetlenségének kikiáltását követően nyilvánosan is egyértelművé vált a genocídium ténye.
A magyar országgyűlés 2003. november 24-én – a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület kezdeményezését követően – az elsők között ismerte el a Holodomor, mint az ukrán nemzet ellen elkövetett bűntettet, azaz a népírtás tényét. Napjainkban több, mint 20 ország ítéli el a szovjet hatalom Ukrajnában végrehajtott, az éhínségre vonatkozó represszióit.
A „Gyújts Gyertyát” akció a mai nap szimbólumává vált, ami nem takar mást, minthogy gyertyát gyújtva otthonunkban egy perces néma csend mellett emlékezzünk történelmünk ártatlan áldozataira.
Ukrajnában számos emlékművet állítottak a Holodomor áldozatainak emlékére. A gyász mindmáig annyira erős nyomot hagyott, hogy ezen a napon emberek milliói gyújtanak gyertyát, helyeznek el virágot az emlékhelyeken.
A magyarországi ukrán közösség kezdeményezésére Budapesten az V. kerületi Petőfi téren állítottak emlékművet a Nagy Ukrajnai Éhínség áldozatainak emlékére.
