Zoja Kuncevska, a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat Vasárnapi Iskola ukrán nyelvtanára arról beszél, milyen kihívásokkal és problémákkal kell szembenéznie egy iskolai tanárnak, amikor idegen környezetben tanít ukrán nyelvet, és miben különbözik az ukrán nyelv tanítása Ukrajnában és külföldön.

Az ukrán nyelv tanítása idegen környezetben nem egyszerű feladat, mert általában a vasárnapi iskolába különböző életkorú gyerekek járnak, és nem azonos szintű ukrán nyelvtudással. Ugyanakkor az oktatási anyagoknak mindenkinek meg kell tanítani – érthetőnek kell lenniük a legkisebb gyermekek számára, ugyanakkor érdekesnek kell lenniük az idősebb diákok számára. A tanárnak előre kell látnia minden lehetséges nehézséget az egyes órák megszervezése során, beleértve azokat a helyzeteket is, amikor néhány gyermek hiányzik, vagy amikor olyan gyerekek jönnek az osztályba, akik nem voltak az előző órán vagy több órán sem.

Az órák közötti időintervallumok jelentősen megnehezítik a tanulási folyamatot. Nyilvánvaló, hogy a gyerekek egy héten belül nem emlékeznek semmire, különösen, ha a családjuk nem beszél minden nap ukránul. Emiatt a tanulási folyamat viszonylag lassú.

Zoja Kuncevska, a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat Vasárnapi Iskolájának ukrán nyelvtanára ezt mondja:

– A Magyarországi Ukrán Orzságos Önkormányzatánál található Vasárnapi Iskolában az ukrán nyelvórákon a tanulók megismerkednek az ukrán nyelvvel, elsajátítják a kommunikációs és íráskészségeket, tanulmányozzák neves ukrán írók, költők műveit. Általában az ukrán nyelv oktatása ilyen körülmények között az idegen nyelvi környezet sok erőfeszítést igényel, hiszen vasárnapi iskolánkban különböző életkorú, 7-15 éves gyerekekkel foglalkozunk, ezért mindenki életkori sajátosságait figyelembe kell venni. Az ilyen órákra való felkészülés sok munkája sok időt és jó pedagógiai készséget igényel, mert a gyerekek nagyon különbözőek. Megfigyeléseim szerint az ukrán nyelv elsajátítása az iskolások körében nagymértékben függ a sajátos társadalmi körülményektől, az ukrán nyelvű környezet meglététől, az iskolán kívüli nyelvgyakorlástól, a kommunikáció nyelvétől, a család helyzetétől, mindezeket figyelembe kell venni.

Zoya asszony szerint a vasárnapi iskolában az ukrán nyelv és irodalom tanítása során felmerülő problémák között szerepel még a tanárok módszertani irodalommal való rossz ellátottsága, valamint az, hogy a tanárok által a program szerint használt tankönyvek nem felelnek meg a tankönyvek sajátosságainak. Azt is, ami nem az iskolai tantervekhez elegendő ukrán nyelvű audio- és videotermék áll rendelkezésre, és az iskola nem rendelkezik kétnyelvű szótárral.

A külföldi vasárnapi iskolák összes ukrán nyelvtanára szembesül ezzel a problémával. Az ukrán nyelvtanítás külföldön világfóruma-workshopon, amelyet Lvivben rendeztek meg a „Lviv Politechnika”Nemzeti Egyetemen a  Nemzetközi Oktatási, Kulturális és Diaszpóra Kapcsolatok Intézete által, átfogóan megvitatták ezt a kérdést, különös tekintettel arra, hogy a tankönyvek használata oktatási folyamat, az elfogadható Ukrajnában tanuló gyermekek részére, de külföldőn általában nem praktikus.

Nyilvánvaló, hogy ezek a tankönyvek nem azoknak a gyerekeknek szólnak, akiknek nem az ukrán az anyanyelvük. Nem fordítanak kellő figyelmet a beszélt nyelv fejlesztésére.

Iryna Klyuchkovska, (ukrán tudós, a pedagógiai tudományok kandidátusa, a Lvivi Politechnikai Egyetem Nemzetközi Oktatási, Kulturális és Diaszpóra Kapcsolatok Intézetének igazgatója) az Ukrajnai Tanulmányok Világfórumának szombati és vasárnapi iskoláinak egyik szervezője a „Problémák és a vasárnapi iskolák” című cikkében A vasárnapi iskolák kihívásai” című, a nyelvtanulás kommunikatív aspektusáról szóló tájékoztatóban hangsúlyozza, Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyerekek lássák a tanultak gyakorlati alkalmazását bizonyos, a mindennapi életben előforduló kommunikációs helyzetekben, megértsék, hogy szükségük lesz erre a tudásra például az Ukrajnában élő rokonokkal való kapcsolatteremtéshez, kommunikációhoz. Világosan meg kell érteni, hogy azok számára, akik az ukrán nyelvet tanulják, az a képesség, hogy egy adott helyzetben helyesen kérdezzenek, vagy ukránul válaszoljanak a beszélgetőpartnernek, jelentős eredmény, összehasonlítva például az alany és az állítmány mechanikus megkülönböztetésének képességével.

– Az óráimon általában három fontos dolgot tűzök ki: a nyelvi készségek fejlesztését és a nyelvtanulás iránti tartós érdeklődést, a képességet, hogy a tanulók ukrán tudását felhasználják az anyanyelvi beszélőkkel folytatott kommunikáció során, és elősegítsem az anyanyelv iránti mély szeretet érzését, szülőföldje és hagyományai – mondja Zoja Kuncevszkaja.

– Pedagógiai gyakorlatom során gyakran alkalmazom a mesemondás, beszélgetést, tárgyak és jelenségek megfigyelését, idegen szövegek anyanyelvi fordításának, prózai művek verses fordításának, saját művek önvizsgálatának, nyelvi küldetésnek a módszereit. Vasárnapi iskolánkban már hagyományossá váltak az ukrán Szent Miklós-ünnepe,

Sevcsenko-napok és a magyarországi ukrán kultúra napjai, Anyák napja, „Forrás” nyelvi verseny. A gyerekek és szüleik nagy felelősséggel készülnek ezekre az ünnepekre: ukrán költők verseit tanulnak meg és szavalnak. Fontos továbbá, hogy a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzata közreműködésével megjelent a „Dyvosvit” című gyermeklap három száma, amely gazdagítja a gyerekek ukrán nyelvtudását, fejleszti a logikus gondolkodást, ápolja az ukrán hagyományok iránti szeretetet. Minden hiányosság és nehézség ellenére, ami a vasárnapi ukrán tanítás során felmerülő problémák mellett örömömre szolgál, hogy a szülők érdeklődnek az ukrán nyelv tanulása iránt gyermekeikkel, a fiúk és a lányok pedig lelkesednek  az ukrán nyelv tanulása és kommunikációjá iránt.